szolgaltatasok-hpv

A HPV, vagy Humán Papillóma Vírus, voltaképpen nem egyetlen kórokozó, hanem vírusok egész családja. Eddig több mint 130 ismert típusát azonosították, melyeket felfedezésük  sorrendjében, számokkal jelöltek meg. Mindre jellemző, hogy hámszövettel borított szerveket támadnak meg, és csak emberben okoznak fertőzést.

 

Bizonyos típusai, a kéz és a láb, szemölcsös megbetegedését okozzák. A bőrön jelentkező elváltozások rendszerint csekély jelentőségűek, a vírusfertőzés nyomán kialakuló szemölcsök könnyen eltávolíthatók, azonban a nyálkahártyákba hatoló kórokozók már, különböző eséllyel, de rosszindulatú daganatos megbetegedéseket is előidézhetnek.

 

A vírusok egy része a külső és belső női nemi szerveket betegítik meg. Egy részük a külső nemi szerveken okoz jóindulatú, de kellemetlen elváltozásokat, mint például a genitális szemölcs, orvosi nevén condyloma acuminatum.

 

A HPV másik csoportja a méhnyakat fertőzi meg, ahol az idő előrehaladtával rákmegelőző állapotot, majd rosszindulatú daganatot idézhet elő. Fontos tudni, hogy nem minden HPV fertőzésből alakul ki méhnyakrák, de a diagnosztizált tumoros megbetegedések között nagy számban mutatták ki a vírusok jelenlétét. Daganatkeltő képességük alapján alacsony és magas kockázatú vírusokat különböztetünk meg.

 

A HPV kontaktusok útján terjed, leginkább szexuális úton, ráadásul annak minden formájával, ezért is tekinthető napjaink leggyakoribb vírusos eredetű szexuális úton terjedő betegségének.

 

A HPV fertőzés hosszú ideig semmilyen tünetet nem okoz, a fertőzött nők döntő többsége nem is tudja, hogy kórokozót hordoz a szervezetében. A fertőzés első jeleit általában egy méhnyakrák szűrés mutatja ki. A citológiai eredmény azonban csak a kórokozó meglétére utal, annak pontos fajtájáról nem ad felvilágosítást. Ennek meghatározására egy másik, specifikus vizsgálat alkalmas, melyet vírustipizálásnak nevezünk. Ennek során meghatározható, hogy alacsony vagy magas kockázatú vírustörzzsel állunk-e szemben és ennek birtokában meghatározhatjuk az esetlegesen szükséges terápiát és a további szűrések gyakoriságát.

 

A humán papillóma vírusfertőzés a jelenlegi terápiás lehetőségeink birtokában nem gyógyítható. A kezelés célja csupán a fertőzés okozta elváltozások eltüntetése. Ha a citológiai vizsgálatot követően elvégzett HPV vírustipizálás szerint a rákkeletkezés szempontjából alacsony kockázatú vírusfertőzésről van szó, és nincs látható nyálkahártya elváltozás, elég a rendszeres citológiai vizsgálat. Ha a nőgyógyászati vizsgálat során kóros elváltozást találtak, és kiváltképp, ha emellett valamely magas kockázatú HPV fertőzést is igazoltak, de rosszindulatú daganat még nem alakult ki, a kóros területet egy kisebb műtéttel el kell távolítani. Ez a műtét indokolt akkor is, ha már súlyosabb, rákot megelőző állapot áll fenn. Műtét után általában már nem marad kimutatható HPV fertőzés, néha azonban még visszamaradhatnak rejtett vírusok. Ezért, valamint az újrafertőzés veszélye miatt érdemes továbbra is rendszeres citológiai szűrővizsgálatot kérni.

 

A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A fejlett országokban 100.000 lakosra évente 10 új megbetegedés esik, a fejletlenebb országokban ez az arány ennek négyszerese. A méhnyakrák elleni védekezés kizárólagos módszere a citológiai szűrővizsgálat, ugyanis a rákmegelőző állapotokat időben felismerve teljes gyógyulás érhető el.

 

Az utóbbi pár évben a HPV fertőzés megelőzésére kifejlesztettek és elérhetővé tettek védőoltásokat, amelyekkel a leggyakrabban előforduló, magas kockázatú vírusfertőzések mára már megelőzhetőek. Ez azonban nem jelent teljes védelmet a méhnyakrákkal szemben. Ezért a vakcináció mellett a rendszeres méhnyakrák szűrés változatlanul javasolt.