ho-rak

A mai orvoslás elsősorban a betegségek gyógyítására, nem pedig az egészség megőrzésére helyezi a hangsúlyt, ezért az emberek többsége csak akkor fordul orvoshoz, amikor betegnek érzi magát. Pedig az elváltozások egy része hosszú ideig semmilyen panaszt nem okoz. Különösen igaz ez a méhnyak rosszindulatú elváltozására. Ennek korai felismerését szolgálja a rákszűrés.

 

Nőgyógyászati rákszűrésen (szokták Papanikolaou féle szűrésnek is nevezni), tehát a méhnyakrák szűrését értjük, melynek célja, hogy magukat egészségesnek gondoló, tünet és panaszmentes nőknél, a méhszájrákot megelőző elváltozásokat felismerjük. Ezek a rákmegelőző állapotok időben felismerve eredményesen, későbbi következmények nélkül gyógyíthatóak.

 

A vizsgálat során a méhszáj felszínéről, megfelelő pálca segítségével, mintát veszünk, melyet tárgylemezre kenünk, majd citológus szakember segítségével, festés után mikroszkóppal megvizsgálunk. Ezt egészíti ki minden esetben a kolposzkópos vizsgálat, mely a méhszáj felszínének és környezetének nagyító alatti vizsgálatát jelenti. Ezután következik a kismedencei szervek kézzel történő, úgynevezett bimanuális vizsgálata. Ezen módszerek együttes alkalmazásával a rosszindulatú elváltozások 95-98%-os biztonsággal kizárhatóak.

 

A méhnyakrák kialakulása lassú folyamat, a rosszindulatú elváltozás kialakulásához több évnek kell eltelnie. Ezért ha valaki, az ajánlásoknak megfelelően, évente jár szűrésre kellő biztonságban érezheti magát. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni, hogy időben elvégzett szűrés és vizsgálat életet is menthet.

 

A rutin rákszűrésnek mindek esetben része kell legyen az emlővizsgálat is. Ez a mellek kézzel történő áttapintását jelenti, mely természetesen nem egyenértékű a röntgen, vagy ultrahanggal végzett vizsgálattal, de felhívhatja a figyelmet annak szükségére.